Ismeritek azt a közhelyet, hogy mindig az a buli lesz a legjobb, amire nincs kedved menni?

Na, valahogy így jártam a mai edzéssel is.

Tegnap egy rémesen gyenge úszás után a mai termi edzésre is elég negatív hangulatban mentem, ami a megérkezéstől számított kb 15. percben el is múlt.

Szokás szerint elröhögtem magamat a TRX-en a határaim feszegetése közben, egyre szebben guggolok, egyre jobban megtartom a saját súlyomat, a csuklóm sem akar kinyiffanni, és Gábor szerint egyértelműen erősödtem.

Ez baromi sokat számított, mert az elmúlt napokban magamon én csak stagnálást vagy visszafejlődést vettem észre, viszont a mai edzésen egyértelműen nem ez látszott.

Haladunk tovább, lépésenként, előre, mert azt az erőt, amit kezdek érezni, soha többet nem akarom feladni.